Franciaországban már a háborúra készülnek: mindenkinél legyen otthon hat liter ivóvíz és zseblámpa

A francia kormány idén nyárig minden háztartáshoz eljuttat egy húszoldalas ismertetőt, amelyben arról tájékoztatják az ország lakosságát, hogy mit kell tenni háborús vészhelyzet vagy természeti katasztrófa esetén – számolt be az Europe 1. A kezdeményezés svéd mintára indult el, ahol tavaly egy harminckét oldalas brossurát nyomtak ki és osztottak szét az állampolgárok között.

Egy esetleges orosz támadásra is készülnek a franciák

A franciák által tervezett oktatóanyag készítésekor sok elemet átemeltek a svéd verzióból. Azokra a lehetséges vészhelyzetekre készítik fel a lakosságot, amelyek a kormány szerint jelenleg a legnagyobb valószínűséggel következhetnek be. Ezek között szerepel a fegyveres konfliktus Franciaország területén – külön kitérve egy esetleges orosz támadásra –, természeti katasztrófák és egy újabb világjárvány kitörése. A kormány szerint Oroszország évtizedek óta nem volt ilyen erős, mint most, ugyanakkor szándékosan nem akarják a lakosság tájékoztatását csak a fegyveres konfliktusokra korlátozni.

 – idézte az Europe 1 a kormány egyik tagját.

A francia brossúra három fő részből tevődik össze

A dokumentum tartalma alapvetően három fő részre osztható, amelyből az első az „önvédelemről és a szolidaritásról” szól. Ebben a részben arra hívják fel a franciák figyelmét, hogy gondoskodjanak saját maguk, családtagjaik, szomszédjaik, közvetlen környezetük védelméről.

Itt olyan praktikus információkat írnak, hogy mindenki mentse el magának a barátai, szomszédjai telefonszámát, illetve piktogramokkal próbálják „játékosan illusztrálni” és könnyedebbé tenni az egyébként nyomasztó tájékoztatót.

A brossúrában bemutatják a szükséges „túlélőkészletet”, amivel minden háztartásnak rendelkeznie kell, hogy szükség esetén át tudjanak vészelni néhány napot.

A második rész gyakorlati információkat tartalmaz azonnali vészhelyzet esetére. Itt felsorolják a legfontosabb telefonszámokat – a rendőrségét, a mentőkét és a tűzoltókét – és lépésről lépésre részletezik, mi a teendő a különböző válsághelyzetekben. Például, hogy minden ajtót és ablakot be kell zárni nukleáris vészhelyzet esetén, és arról is tájékoztatnak, hogy mely rádiófrekvenciákon érhetőek el azok az állomások, amelyeken biztonsági utasításokat közölnek. 

Mindenkit mozgósítani kell

A harmadik részben, akárcsak a svédeket, a franciákat is felszólítják a közös felelősségvállalásra és a haza védelmére. Itt arról tájékoztatják az embereket, hogyan tudnak csatlakozni a tartalékos erőkhöz, és hogyan tudják hasznossá tenni magukat a haza védelme érdekében.

Ennek a résznek a lap szerint az a célja, hogy mindenkit mozgósítsanak, életkortól, nemtől és társadalmi közegtől függetlenül.

Még nem döntötték el, milyen legyen az üzenet hangvétele

A dokumentumtervezet egyelőre a miniszterelnök hitelesítésére vár, és még nem született döntés sem a terjesztés módjáról, sem a tájékoztató címéről. A kormány elismerte, hogy a svédek korábbi intézkedése inspirációként hatott, és több elemet is átvettek tőlük.

A franciák abban a kérdésben nem jutottak még dűlőre, hogy inkább egy semleges, pedagógiai célzatra utaló címet adjanak a dokumentumnak, valami olyasmit, hogy „Kézikönyv vészhelyzet esetére”, vagy valami olyat, amivel lelkesítően tudnak hatni az emberekre, ösztönözve őket, hogy tartsanak ki és működjenek együtt a kormánnyal.

„A dokumentum célja, hogy növelje a lakosság ellenálló képességét a természeti, technológiai, vagy bármilyen nemű válsággal szemben” – hangsúlyozta François Bayrou miniszterelnök.

Nemcsak a kormány, de a francia lakosság is mozgósítana

A francia kormány üzenete látszólag célba ért, mert a lakosság már most elkötelezett a katonai mozgósítás mellett. A Le Parisien március 15-én osztotta meg az Ipsos kutatását, amely szerint a franciák bizonyos mértékig támogatják a fegyverkezést és a nemzeti hadsereg megerősítését.

A megkérdezettek mindössze 14 százaléka utasította el kategorikusan a sorkatonaság visszaállítását.

Érdemes még kiemelni a megkérdezettek kor szerinti megoszlását. A legtámogatóbbak a sorkatonaság intézményével kapcsolatban az idősek voltak. A hatvan év felettiek 93 százaléka vezetné vissza, akik annak idején személyesen megtapasztalták a sorkatonaságot. A korral együtt csökken a mozgósítás iránti hajlandóság is: a 35 év alattiaknak már csak a 78 százaléka támogatná a civil lakosság katonai kiképzését, igaz, még ez is több, mint a megkérdezettek háromnegyede. Arra nem tér ki a kutatás, hogy az idősek azért ilyen nyitottak-e, mert pozitív emlékeik vannak a sorkatonaságról, vagy azért, mert tudják, hogy nem nekik kell majd harcolniuk.

A Valeurs Actuelles konzervatív lap azzal magyarázza ezt a meghökkentő eredményt, hogy 

és Donald Trump megválasztása csak erősítette ezt a félelmüket, annak ellenére, hogy Trump beiktatása óta folyamatosan a békekötésről tárgyal.

Emmanuel Macron köztársasági elnök szerint nincs realitása a kötelező sorkatonaság bevezetésének, de elmondta, hogy a 2021 óta érvényben lévő Általános Nemzeti Szolgálatot – ami egy 15 és 17 éves kor között opcionálisan teljesíthető egyhónapos civil vagy katonai szolgálat – a közeljövőben szeretné megreformálni és kiterjeszteni.

Franciaország nincs egyedül a sorkatonaság visszaállításának gondolatával

Bár a legtöbb európai országban az ezredforduló környékén eltörölték a sorkatonaságot, az ukrajnai háború kirobbanásával újra terítékre került a kérdés.

Németországban Boris Pistorius védelmi miniszter már 2023 végén szóba hozta a kötelező sorkatonaság bevezetését, miután a háború ráébresztette, hogy az ország hadereje messze elmarad a szükségestől. Az olasz parlamentben 2024 májusában Matteo Salvini terjesztett be törvényjavaslatot a sorkatonaság visszavezetésére vonatkozóan, de a legtöbb európai országban szintén felmerült a kötelező katonai szolgálat visszahozásának lehetősége. Aleksandar Vučić szerb elnök, mint a szerb fegyveres erők főparancsnoka, tavaly szeptemberben írt alá egy dokumentumot, amelyben felszólította a kormányt, hogy sürgősen tegyen lépéseket a 75 napos kötelező katonai szolgálat bevezetésére.

Ausztriában pedig még mindig kötelező a katonai szolgálat a nagykorú férfiak számára, igaz, ez alól elég sokféleképpen ki lehet bújni.

Nyitókép: Pixabay

***